WINGHOLDING

Ingatlanfejlesztő és Beruházó

Zártkörűen Működő Részvénytársaság

2021. december 31.

Az Európai Unió által elfogadott

Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok

szerint elkészített

EGYEDI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK

A 10-35. oldalakon közölt jegyzetek a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik

A 10-35. oldalakon közölt jegyzetek a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik

Jegyzetek az egyedi pénzügyi kimutatásokhoz

1. Általános információ

A WINGHOLDING Ingatlanfejlesztő és Beruházó Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban „ WINGHOLDING Zrt. ” vagy „ Társaság ”) Magyarországon bejegyzett, ingatlan befektetésekben érdekelt részvénytársaság. A Társaság alapszabályában szereplő fő tevékenységi köre: saját tulajdonú ingatlan adásvétele. A Társaság székhelye a 1095 Budapest, Máriássy utca 7. szám alatt található, a Társaság cégjegyzékszáma 01-10- 046503. A WINGHOLDING Zrt. fő részvényese a DAYTON-Invest Kft. A DAYTON-Invest Kft. egyszemélyes végső tulajdonosa Veres Tibor.

A Társaságot tulajdonosai 2009.10.29-én alapították, melynek tényét a cégbíróság 2009.10.30-án jegyezte be.

A Társaság a korábbi pénzügyi kimutatásait a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számviteli törvény) alapján állította össze. 2017-től a Társaság éves beszámolóját a Számviteli törvény 9/A. § alapján az EU által is befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint állítja össze. A Társaság 2017. december 31-i fordulónappal készítette el az első IFRS szerinti pénzügyi kimutatását. A Számviteli törvény 114/C. § (3) alapján az áttérés napja 2017.01.01, az IFRS 1 standard szerinti áttérés napja pedig 2016.01.01.

A Társaság internetes honlapja: www.wing.hu

2. Új és módosított Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alkalmazása

A, Az IFRS standardok 2021. január 1-jétől érvényes módosuló szabályainak, illetve az új standardok bevezetésének hatása a pénzügyi kimutatásra

A jelen beszámolási időszaktól hatályba lépő, az IASB által közzétett és az EU által elfogadott új és módosított standardok és értelmezések:

- IFRS 4 „Biztosítási szerződések” standard módosításai IFRS 9 halasztással (hatályba lép a 2021. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

- IFRS 9, IAS 39, IFRS 7, IFRS 4 és IFRS 16 standardok módosításai – benchmark kamatláb reform – 2. fázis (hatályba lép a 2021. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

- IFRS 16 „Lízingek” standard módosításai – Koronavírussal kapcsolatos bérleti koncessziók 2021. június 30-át követő alkalmazása (hatályba lép a 2021. április 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban).

A Társaság úgy véli, hogy jelen standardoknak elfogadása és a meglévő standardok módosítása nincs jelentős hatással a Társaság pénzügyi kimutatásaira.

Jegyzetek az egyedi pénzügyi kimutatásokhoz

Ezen pénzügyi kimutatások jóváhagyásának időpontjában az IASB által kibocsátott és az EU által elfogadott olyan standardok, valamint meglévő standardok és értelmezések módosításai, amelyek még nem léptek hatályba:

- IFRS 3 “Üzleti kombinációk”; IAS 16 “Ingatlanok, gépek és berendezések”; IAS 37 “Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések” standardok módosításai – Éves fejlesztések (hatályba lép a 2022. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

- IFRS 17 “Biztosítási szerződések” standard, beleértve az IFRS 17 standard módosításait (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

- IAS 1 „Pénzügyi kimutatások prezentálása” standard és IFRS Practice Statement 2 módosításai – Számviteli politikák közzététele (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

- IAS 8 „Számviteli politika, számviteli becslések változásai és hibák” standard módosításai – Számviteli becslések meghatározása (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban).

A Társaság úgy véli, hogy a jelen standardok elfogadása és a meglévő standardok módosítása nem lesz jelentős hatással a Társaság pénzügyi kimutatásaira a kezdeti alkalmazás időszakában.

C, Az IASB által kibocsátott és az EU által nem elfogadott standardok és értelmezések

Az EU által elfogadott IFRS-ek jelenleg nem különböznek jelentősen a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által elfogadott rendeletektől, kivéve az alábbi új standardokat, a meglévő standardok módosításait és új értelmezéseket, amelyeket az EU-ban még nem fogadtak be a pénzügyi kimutatások közzétételének napjával:

- IAS 1 „Pénzügyi kimutatások prezentálása” standard módosítása – Rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek besorolása (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

- IAS 12 „Nyereségadók” standard módosításai – Egyetlen ügyletből származó eszközökhöz és kötelezettségekhez kapcsolódó halasztott adó (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

- IFRS 17 „Biztosítási szerződések” standard – az IFRS 17 és az IFRS 9 kezdeti alkalmazása – Összehasonlító információk (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

- IFRS 14 “Szabályozói elhatárolások” standard (hatályba lép a 2016. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban) – az Európai Bizottság döntést hozott, mely értelmében a jóváhagyás folyamatot a jelenlegi köztes standardra nem fogja alkalmazni, és megvárja a végső standardot.

Ezek a módosítások, új standardok és értelmezések implementációja nem befolyásolná számottevően a Társaság pénzügyi kimutatásait.

Jegyzetek az egyedi pénzügyi kimutatásokhoz

Az egyedi pénzügyi kimutatások során alkalmazott legfontosabb számviteli elvek a következők:

3.1 A mérlegkészítés alapja

Az egyedi pénzügyi kimutatások az Európai Unió (EU) által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint készültek.

Az éves beszámolót aláírni köteles személy Noah M. Steinberg (lakcíme: 1016 Budapest, Lovas út 16.) A könyvviteli feladatok ellátásáért felelős személy Waller Kornél (regisztrációs szám: 191944).

Az egyedi pénzügyi kimutatások a bekerülési érték elve alapján készültek. Az egyedi átfogó jövedelemkimutatás tételei az időbeli elhatárolás elve alapján lettek elszámolva. Az egyedi pénzügyi kimutatások magyar forintban, ezer forintra kerekítve készülnek. A Társaság számviteli, pénzügyi és egyéb nyilvántartásainak vezetése a helyi hatályos törvények és az IFRS számviteli előírások alapján történik.

Az egyedi pénzügyi kimutatások IFRS szerinti bemutatása megköveteli, hogy a Társaság vezetése olyan becslésekkel, illetve feltételezésekkel éljen, amelyek hatással vannak az eszközök és kötelezettségek, a mérlegen kívüli eszközök és kötelezettségek mérlegkészítéskori értékére, valamint a beszámolási időszak bevételeire és ráfordításaira. A tényleges értékek eltérhetnek ezektől a becslésektől. A Társaság becsléssel él az eszközök hasznos élettartamának, maradványértékének, értékvesztésének meghatározása során.

A jövőbeni változások a gazdasági környezetben, a pénzügyi stratégiában, szabályozási környezetben, számviteli előírásokban és egyéb területeken eredményezhetik a becslések változását, amelyek jelentős hatással lehetnek a jövőbeni pénzügyi kimutatásokra.

3.2 Devizanemek közötti átszámítás

A Társaság a pénzügyi helyzet kimutatásban a devizában fennálló követeléseket és kötelezettségeket az egyedi pénzügyi kimutatások fordulónapján érvényes Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett hivatalos devizaárfolyamon értékeli. A devizában jelentkező bevételek, illetve ráfordítások az ügylet napján fennálló árfolyamon kerülnek értékelésre. Az esetleges árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség az egyedi átfogó jövedelemkimutatásban kerül kimutatásra.

3.3 Befektetés kapcsolt vállalkozásokban

A Társaság a leányvállalatokban, társult és közös vállalkozásokban lévő befektetéseit az esetleges halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken mutatja ki. A Társaság az azonos befektetési kategóriában lévő befektetéseit azonos értékelési alapon értékeli, ennek megfelelően valamennyi leányvállalat az esetleges halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepel a pénzügyi kimutatásokban.

Jegyzetek az egyedi pénzügyi kimutatásokhoz

3.4.1 Szolgáltatásnyújtás

Szolgáltatásnyújtás árbevételként az alvállalkozók által teljesített és a Csoport tagjai részére közvetített szolgáltatások árbevételét mutatja ki a Társaság.

3.4.2 Kamatbevétel

A kamatbevételeket az amortizált bekerülési értéken értékelt eszközök esetében a Társaság az effektív kamatláb módszerrel számolja el, amelyet az eredményben jelenít meg.

Az effektív kamatláb az a ráta, amely a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyi kötelezettség várható pénzáramait a pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értékére vagy a pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékére diszkontálja.

3.5 Külföldi pénznemek

A Társaság egyedi pénzügyi kimutatásai annak az elsődleges gazdasági környezetnek a pénznemében készülnek, amelyben az adott vállalkozás működik (funkcionális pénznem). Az egyedi pénzügyi kimutatások céljából a Társaságon belüli vállalkozás eredménye és pénzügyi helyzete magyar forintban (HUF, Ft) kerül kimutatásra, ami a Társaság funkcionális pénzneme és az egyedi pénzügyi kimutatásokban alkalmazott prezentálási pénznem.

A külföldi pénznemben megjelenített monetáris tételek minden egyes beszámolási időszak végén átváltásra kerülnek az akkor érvényes – Magyar Nemzeti Bank által közzétett – átváltási árfolyamon. A külföldi pénznemben megjelenített, valós értéken nyilvántartott nem monetáris tételek a valós érték meghatározásának napján érvényes átváltási árfolyamon kerülnek átváltásra. Külföldi pénznemben kifejezett bekerülési értéken értékelt nem monetáris tételek nem kerülnek átváltásra.

Az árfolyam-különbözetek az eredményben kerülnek elszámolásra abban az időszakban, amikor azok felmerülnek.

3.6 Hitelfelvételi költségek

Amennyiben a hitelfelvételi költségek közvetlenül egy minősített eszköz beszerzésének, megépítésének vagy előállításának tulajdoníthatóak, és az eszköz esetében jelentős idő szükséges ahhoz, hogy az a tervezett célnak megfelelően használható vagy értékesíthető legyen, a hitelfelvételi költségek aktiválásra kerülnek az eszköz bekerülési értékének részeként. A hitelfelvételi költség aktiválását be kell fejezni, amikor lényegileg befejeződnek mindazok a tevékenységek, amelyek az eszköz tervezett használatra vagy értékesítésre kész állapotba hozásához szükségesek.

Minden egyéb hitelfelvételi költség az eredménnyel szemben kerül elszámolásra abban az időszakban, amikor felmerül.

3.7 Adófizetési kötelezettség

A Társaság jövedelemadó ráfordítását a ténylegesen fizetendő és a halasztott adó összege alkotja. A társasági adó kulcsa a 2017. üzleti évtől kezdődően az egyedi adóalap 9%-a.

Jegyzetek az egyedi pénzügyi kimutatásokhoz

3.7.1 Tárgyévi adó

A fizetendő adó összege a tárgyévben realizált adóköteles nyereségtől függ. Az adóköteles nyereség nem azonos az átfogó jövedelemkimutatásban szereplő eredménnyel, mert nem tartalmaz olyan bevételi és ráfordítási tételeket, amelyek más években adókötelesek vagy levonhatók, és kizár olyan tételeket is, amelyek sohasem adókötelesek vagy levonhatók. A Társaság fizetendő adóval kapcsolatos kötelezettsége a beszámolási időszak végéig már elfogadott vagy lényegében elfogadott adókulcsok alapján kerül meghatározásra.

3.7.2 Halasztott adó

Halasztott adó elszámolására az egyedi pénzügyi kimutatásokban szereplő eszközök és kötelezettségek nyilvántartási értéke és az adóköteles eredmény kiszámításához használt adóalapok közötti átmeneti eltérések esetén kerül sor. Halasztott adókötelezettség minden adóköteles átmeneti eltérés tekintetében elszámolásra kerül. A halasztott adókövetelések minden levonható átmeneti eltérés tekintetében elszámolásra kerülnek abban az esetben, ha várhatóan rendelkezésre áll majd olyan adóköteles nyereség, amellyel szemben felhasználhatók a levonható átmeneti eltérések.

A halaszott adó eszközök nyilvántartási értékét minden beszámolási időszak végén felülvizsgálja a Társaság, és olyan mértékben csökkenti, amennyiben már nem valószínűsíthető, hogy elegendő nyereség fog rendelkezésre állni az eszköz értékének teljes vagy részleges visszanyerésére.

A halasztott adókövetelések és adókötelezettségek nettósítására akkor kerül sor, ha jogilag megengedett az adó követelések adó kötelezettségekkel szembeni ellentételezése, és amennyiben a követelések és kötelezettségek ugyanazon adóhatóság által meghatározott jövedelemadóhoz kapcsolódnak.

3.7.3 Tárgyidőszaki fizetendő és halasztott adó

A fizetendő és halasztott adó ráfordításként vagy bevételként kerül elszámolásra a tárgyévi eredményben, kivéve akkor, ha olyan tételekhez kapcsolódnak, melyek az eredményen kívül kerülnek elszámolásra (akár az egyéb átfogó jövedelmen belül, akár közvetlenül a saját tőkében). Ebben az esetben az adó elszámolása is az eredményen kívül történik. Üzleti kombinációk elszámolásakor a Társaság az adóhatást is figyelembe veszi.

3.8 Immateriális javak

3.8.1 Vásárolt immateriális javak

A Társaság a vásárolt immateriális javakat a halmozott amortizációval és halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken tartja nyilván. Az amortizációt lineáris módszerrel kerül elszámolásra az az eszköz becsült hasznos élettartama alatt. A becsült hasznos élettartamot és az amortizációs módszert a Társaság minden beszámolási időszak végén felülvizsgálja. A becslésekben bekövetkező változások a jövőre nézve kerülnek figyelembevételre.

3.8.2 Üzleti kombináció keretében megszerzett immateriális javak

Az üzleti kombináció keretében megszerzett és a goodwilltől külön elszámolt immateriális javak első elszámolása a beszerzés napján valós értéken történik (ez minősül bekerülési értéknek).

A bekerülést követően az üzleti kombináció során megszerzett immateriális javakat a halmozott amortizációval és értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken tartják nyilván, csakúgy, mint a külön beszerzett immateriális javakat.

Jegyzetek az egyedi pénzügyi kimutatásokhoz

Minden beszámolási időszak végén felülvizsgálja a Társaság immateriális javainak nyilvántartási értékét abból a szempontból, hogy van-e értékvesztésre utaló jel. Amennyiben a Társaság erre utaló jelet talál, becslést készít az eszköz megtérülési értékére az esetleges értékvesztés mértékének a meghatározása érdekében.

3.10 Céltartalékok

Céltartalékot akkor kell képezni, ha a Társaságnak egy múltbeli esemény hatására egy jelenlegi (jogi vagy vélelmezett) kötelme van és valószínűsíthető, hogy a Társaságnak gazdasági hasznot megtestesítő erőforrás kiáramlása keletkezik a kötelem teljesítéséből, és a kötelem összege megbízhatóan becsülhető.

A céltartalékként megjelenített összeg megegyezik a kötelem rendezéséhez a beszámolási időszak végén szükséges ráfordításra vonatkozó legmegbízhatóbb becslés értékével, tekintettel a kötelemmel kapcsolatos kockázatokra és bizonytalanságokra. Amennyiben a céltartalék értékelése a kötelem rendezéséhez szükséges, becsült cash-flow felhasználásával történik, annak nyilvántartási értéke megegyezik az említett cash-flow jelenértékével.

Ha egy céltartalék rendezéséhez szükséges ráfordítások egy részét vagy annak egészét egy másik fél várhatóan megtéríti, úgy a megtérülést akkor, és csak akkor kell megjeleníteni, ha lényegileg biztos, hogy a gazdálkodó egység megkapja a térítést, ha rendezi a kötelmet. A megtérülést elkülönült eszközként kell kezelni.

3.11 Pénzügyi eszközök

A pénzügyi eszközök magukban foglalják főként a kapcsolt vállalkozások részére adott kölcsönöket, illetve a pénzeszközöket.

Az amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök a tranzakciós költséggel módosított valós értéken kerülnek be a pénzügyi kimutatásokba. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökkel kapcsolatosan felmerülő tranzakciós költségek az eredményben kerülnek elszámolásra.

A Társaság a pénzügyi eszköz besorolását a pénzügyi eszköz kezelésére alkalmazott modell, illetve a szerződésből származó cash flow-k jellemzői alapján határozza meg.

3.11.1 Adósság instrumentumok

Az adósság instrumentumokat a Társaság amortizált bekerülési értéken mutatja ki, amennyiben azt a szerződéses cash flow beszedésének céljából tartja, illetve a pénzügyi eszközök jövőbeni pénzáramai kizárólag tőke- és a kint levő tőkeösszeg után járó kamatfizetéseket tartalmaznak, azaz megfelel az SPPI (solely payments of principal and interest) kritériumoknak. Jellemzően ide tartoznak a kapcsolt vállalkozások részére adott kölcsönök. Ugyanakkor a Társaság kezdeti megjelenítéskor visszavonhatatlanul dönthet úgy is, hogy az adósság instrumentumot az eredménnyel szemben valós értéken értékeli (valós érték opció).

Amennyiben az adósságinstrumentum megfelel az SPPI kritériumoknak és a Társaság a pénzügyi eszközt a szerződéses cash flow-k beszedésének és a pénzügyi eszköz értékesítésének együttes céljából tartja, a Társaság az adósság instrumentumot valós értéken az egyéb átfogó jövedelemmel szemben mutatja ki, kivéve, ha él a valós érték opcióval és ennek megfelelően az adósság instrumentumot az eredménnyel szemben valós értéken értékeli.

Jegyzetek az egyedi pénzügyi kimutatásokhoz

3.11.2 Tőkeinstrumentumok

Azokat a tőkeinstrumentumokat, amelyeket a társaság értékesítési céllal szerzett meg, az eredménnyel szemben számolja el valós értéken.

Ha a tőkeinstrumentum nem értékesítési céllal kerül megszerzésre, a Társaság az alábbi lehetőségek közül választhat:

• él az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken történő értékelés (visszavonhatatlan) lehetőségével vagy

• a tőkeinstrumentumot az eredménnyel szemben valós értéken értékeli.

A pénzügyi eszközök elszámolása és kivezetése arra a kötési napra történik, amikor a pénzügyi eszköz megvásárlására vagy értékesítésére olyan szerződés alapján kerül sor, amelynek a feltételei előírják a pénzügyi eszköznek az adott piac által megszabott határidőn belüli átadását. Az első értékelés valós értéken történik, a tranzakciós költségek figyelembevételével, kivéve azon pénzügyi eszközök esetében, amelyek az eredménnyel szemben valós értéken kerülnek elszámolásra, és amelyek első értékelése valós értéken történik.

3.11.3 Pénzügyi eszközök értékvesztése

A pénzügyi eszközöket a Társaság minden egyes beszámolási időszak végén megvizsgálja a hitelkockázat növekedésének szempontjából. A pénzügyi eszközök esetében 12 havi várható hitelezési veszteséget számol el a Társaság, ha a kezdeti megjelenítéshez képest a hitelkockázat növekedése nem jelentős. Jelentős hitelkockázat növekedés esetén a Társaság élettartami várható veszteséget számol el.

3.12 Pénzügyi kötelezettségek

A Társaság kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségeket az eredménnyel szemben valós értéken értékeli és minden egyéb pénzügyi kötelezettséget amortizált bekerülési értéken, amennyiben nem választja az eredménnyel szemben valós értéken történő értékelést (valós érték opció).

A Társaság a kötvénykibocsátásból származó kötelezettségeket amortizált bekerülési értéken mutatja ki.

Jegyzetek az egyedi pénzügyi kimutatásokhoz

A Társaság számviteli politikáinak (lásd a Jegyzetek 3. pontját) alkalmazása során a vezetésnek döntéseket, becsléseket és feltételezéseket kell tennie azon eszközök és kötelezettségek nyilvántartási értéke tekintetében, amelyek más forrásokból nem nyilvánvalók. A becslések és a kapcsolódó feltételezések múltbeli tapasztalatokon és más, relevánsnak minősített tényezőkön alapulnak. A tényleges eredmények eltérhetnek ezen becslésektől.

A becsléseket és az ezeket megalapozó feltételezéseket folyamatosan felül kell vizsgálni. A becslésekben bekövetkező változások a jövőre nézve kerülnek figyelembevételre.

5. Előző éveket érintő hibák javítása

A Társaság számviteli politikája szerint valamennyi leányvállalat a bekerülési érték módszerével kerül kimutatásra az egyedi pénzügyi kimutatásokban. A számviteli politika megfelel az IAS 27 Egyedi pénzügyi kimutatások standard előírásainak, mely szerint az azonos kategóriába tartozó befektetéseket azonos értékelési módszerrel kell értékelni.

A Társaság korábbi években az Aurora Ingatlan Befektetési Alapot a többi leányvállalat értékelésétől, illetve a számviteli politika előírásaitól eltérően valós értéken mutatta ki.

Annak érdekében, hogy az egyedi pénzügyi kimutatás összhangban legyen a Társaság számviteli politikájával a Társaság visszamenőlegesen 2020. január 1-gyel átsorolta az Aurora Ingatlan Befektetési Alapot a leányvállalatok közé és kivezette a hozzá kapcsolódó valós érték különbözetet. Az újramegállapítás hatására az Aurora Ingatlan Befektetési Alap mind visszamenőlegesen, mind a továbbiakban az esetleges értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepel az egyedi pénzügyi kimutatásokban.

Az újramegállapítással érintett pénzügyi kimutatás sorokat, illetve az újramegállapítás hatását az alábbi táblázatok szemléltetik:

Jegyzetek az egyedi pénzügyi kimutatásokhoz

A Társaság törzsrészvényei nincsenek bevezetve hazai vegy külföldi tőzsdére, illetve tőzsdén kívüli értékpapír piacra, így egy részvényre jutó eredményt nem tesz közzé. Ezzel összhangban a hibajavítás egy részvényre jutó eredményre gyakorolt hatását nem mutatja be.

Jegyzetek az egyedi pénzügyi kimutatásokhoz

A Szolgáltatásnyújtás árbevétele soron az alvállalkozók által teljesített és a Csoport tagjai részére közvetített szolgáltatások árbevétele jelenik meg. Ilyen jogcímen a Társaság sem 2021-ben, sem 2020-ban nem számolt el árbevételt.

7. Kamatbevétel

8. Egyéb bevételek és ráfordítások

9. Finanszírozási költségek

Jegyzetek az egyedi pénzügyi kimutatásokhoz

10.1 Eredmény terhére elszámolt jövedelemadó

10.2 Tárgyévi adókövetelések és adó kötelezettségek

10.3 Halasztott adók egyenlege

Az egyedi pénzügyi kimutatásokban felvett nettó halasztott adó eszközök a jövőbeni tervek alapján megtérülnek.

Az adófizetési kötelezettség az alábbiak szerint vezethető le a számviteli eredményből:

Jegyzetek az egyedi pénzügyi kimutatásokhoz

Az amortizáció kiszámítása során az alábbi hasznos élettartamok kerültek felhasználásra:

Licenszek: 3-5 év

Jegyzetek az egyedi pénzügyi kimutatásokhoz

A Társaság közvetlen leányvállalatai a következők: